Csomó ráébredés, hisz, néha el sem gondolkozunk azon, mi is egy problémának a gyökere és milyen egyszerű lehet rá a megoldás. Vagy hogyan tehetnénk jobbá egy dologhoz való hozzáállásunkat.
Valamiféle ilyen insipáló gondolatokért kutató googlizás alkalmával leltem rá az Éva magazin által összeállított tipp-csokorra, ami segít mindent szebb szinben szemlélni. Általában elég közhelyesek ezek az ilyenfajta cikkek, de ez nagyon megtetszett..
1. Reggelenként gondold végig: minek tudsz aznap örülni? Hogy gyönyörűen süt a nap? Hogy már csak 2 hét van hátra a síelésig? Hogy ma látod a kedvesedet? Hogy végre túl leszel a legnehezebb vizsgádon
2. Ha sok a tennivalód és kevés az időd, válassz: melyik feladat elvégzésétől lesz jobb a közérzeted?
3. Ragassz a fürdőszobai tükrödre egy pozitív gondolatot. Ha teljesen magadévá tetted vagy meguntad, helyezz ki újabbat.4. Ha úgy érzed, hirtelen ideges vagy rosszkedvű lettél, próbáld meg tudatosítani az okát. Tudsz segíteni rajta az adott pillanatban? Ha nem, ne hagyd, hogy rád telepedjen a rossz érzés – csak vedd tudomásul és próbáld kívülről szemlélni. Ne hagyd, hogy elhatalmasodjon.
5. Állítsd össze vágyaid listáját. Írd fel, melyek azok a célok, amiket el akarsz érni. Ne hessegesd el őket azzal, hogy irreálisak! Minden tételt szedj apró lépésekre. Egy év után nézd meg, mit valósítottál meg belőlük.
6. Ha hajlamos vagy a kisebbrendűségi érzésre, próbálj meg tudatosan jót feltételezni magadról. Ne azt gondold, hogy „úgysem fog sikerülni”, hanem kérdezd meg magadtól: „mit tehetek, hogy sikerüljön?”
7. Törekedj olyan tudatállapotra, amit nyitottság, előítélet-mentesség, jóindulat és segítőkészség jellemez!
8. Ha összehasonlítod magad másokkal, ne csak felfelé, hanem lefelé is tekints.
9. Merd élvezni a pillanatot, add át magad az élményeknek!
10. Légy nagylelkű! Különböztesd meg a lényegest a lényegtelentől, a fontosat a kevésbé fontostól.
11. Élj tudatosan, de közben figyelj a belső hangra, a megérzéseidre is.
12. Szánj időt a felszabadító erejű tevékenységekre!
13. Alakíts ki új szokásokat a régiek helyett.
Manapság nagyon divatos - elsősorban az instagrammon látom az angol 'inspration' accountokat. Enteriör, divat, vagy tejesen egyszerű hétköznapi tárgyak/dolgok, ételek fotóit teszik közzé, ami engem gyakran deríit jo(bb) kedvre. A sport accounok szintén rengeteg motivációt adnak egy kis mozgáshoz (kedvesem ezzel nem ért egyet - azt mondja a tökéletes testekről posztolt képeket nézegetni eltorzítja az önértékelésem. Igaza is lehet, habár én nem így érzem.
Sőt, a napokban még egy uj gondolat ütötte fel fejét bennem. Egy munkahelyi meetingen egy problémamegoldó metódust gyakoroltunk. Felhoztunk egy konkrét problémát, amit aztán egy néhány-pontos sémán keresztül kell megvizsgálni. Miután megfogalmaztuk a problémát, a következő a pontos célunk meghatározása. A pontos célunk pedig az lett, hogy a hibázási rátát, ami a mi munkánkkal kapcsolatos problémánkat okozza (és ami ráadásul nem tőlünk származik), lecsökkentsük kvázi nullára.
Na ez elgondolkodtatott több szempontból is.
Először is. A nagy közhely. Tökéletes nem létezik. Közhely kettő, az hibázik aki dolgozik. Na persze ennek fényében hagyjunk is minden fejlesztésre irányuló kezdemányezést. Nyilván nem - de azért én nem egészen ezt tűztem volna ki célul olyasmi példát hoztunk fel amiben nem hiszem hogy ilyen szintűfejlődést érhetünk el - hisz a probléma forrása nem mi magunk vagyunk. Én inkább azt mondtam volna, tanuljuk meg jól kezelni ezeket a problémákat.
Arra jutottam, hogy nem létezik problémamentes élet. A római magyar barátnőm jutott rögtön eszembe akit első körökben megismerve az volt az érzésem, idilli élete van, rendes munkahelye van Rómában, a párjával csodajók együtt és minden rózsaszín. Míg, a napokban beavatott nemegy nagyon komoly problémájába ami most jelen van az életében. Problémák mindig vannak, némelyek olyannyira kivülről érkeznek, hogy kevés hatalmunk van kezelni őket. Ilyenek a családi gondok, tragédiák, amiken át kell rágnunk magunkat. Vannak viszont azok a problémák amik egész egyszerűen orvosolhatók. Idegesít egy kolléga viselkedése? Vezessük rá, mi az amiben változhatna. Nem jelentkeznek vissza az álláspályázataimra? Csinálok egy új CV-t (ez épp élő példa a napokban kreáltam ujra a CV-m). Akkor is, ha az már nem rajtam múlik hogy a cég behív-e, mert a hirdetés valós-e vagy mittudomén - ez már nem számít. A lényeg, hogy tettem valamit a panaszkodás helyett, amitől jobban érzem magam.
Visszakanyarodva pedig az inspirációra, és hogy hogyan is tudnám összekötni ezt a két dolgot. Amikor inspirációra van szükségem, annak mindig oka van. Egy rosszabbl sikerült nap amit pár szép kép divattipp vagy receptötlet máris fel tud dobni. Egy Nike futós poszt által kapott inspiráció, ami arra késztet hogy tegyek aznap valamit a testemért lelkemért.
Sokszor képesek vagyunk a legapróbb dolgokért is bosszankodni, mérgelődni, rosszul érezni magunkat. Ugyan miért kellene. Az élet szép. A kávé isteni. Az esték gyönyörőek. A reggeli olyan finom. A párom imád és én is Őt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése