Sziasztok,
Milyen rég is írtam.
Budapesten vagyok. Itt volt Marco is.
Történt valami.
Együtt töltöttünk egy estét egy baráti párral. Ők igen spirituális beállítottságúak, és, a lánytól kaptam pár iránymutató gondolatot. Nem hiszem, hogy légbőlkapott dolgok voltak ezek. Ő volt az, aki anno, amikor Torinóból hazaköltözöben voltam azt mondta 'ne aggódj, minden rendben lesz. Hamarosan megtalálod a boldogságot, olasz párod lesz és nagyon kiegyensúlyozott kapcsolatotok.'
Hát így lett.
Most pedig szintén egy nagyon képbe illő gondolatot kaptam tőle.
Igy hipp hopp megmondta hogy a munkával kapcsolatos aggodalmaim gátat képeznek a boldogságomnak. És hogy gyermekeket lát a közeljövőmben. Engedjem el ezeket a munka miatti aggodalmakat és koncentráljak előre. Azaz a családalapításra.
Mintha megvilágosodtam volna.
Itt az idő. Miért görcsöljek ezen a munka-váltásos dolgon. Az olasz gyes fél év. Míg a magyar 2 évig olyan fizetést ad mintha kint part time dolgoznék. A kinti helyzetben nem várhatok viszont egy határozatlan idejüs szerződést, itt viszont az van. Home office / part time és bababarát kondiciókkal.
Szóval, miért is váltnék. A legjobb helyen vagyok ahonnan meg lehet lépni ezt a dolgot.
Szóval, hamarosan belevágunk a babaprojectbe.
Miért is várnánk? Én lassan 30 vagyok Marco pedig 45. A szerelműnk töretlen.
Ott az idő :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése